A farkas egykor el�g nagy ter�leten el�fordult, a tr�pusok kiv�tel�vel b�rhol, �m a k�m�letlen irt�snak �s az �l�hely cs�kken�s�nek k�sz�nhet�en egyedsz�muk �s elterjed�si ter�let�k is jelent�sen lecs�kkent. �szak-Amerika, �s Eur�zsia �szaki r�sz�nek meghat�roz� cs�csragadoz�ja, de el�fordulnak K�z�p-Amerik�ban, �szak-Afrik�ban �s D�l-�zsi�ban is. A vad�szatnak k�sz�nhet�en m�ra csak szigetszer�en elszigetelt csoportok maradtak fenn.
Eur�pa nyugati r�sz�r�l teljesen elt�nt. Kisebb popul�ci�k �lnek Skandin�vi�ban, Kelet-Eur�p�ban, Olaszorsz�gban, az Ib�riai-f�lszigeten �s a K�rp�tokban. Az �llom�ny eur�pai nagys�ga kevesebb, mint 25 000 p�ld�ny, l�tsz�ma az ut�bbi id�kben n�veked�snek indult. Szerencs�re ma m�r a legt�bb �l�hely�n v�dettnek nyilv�n�tott�k. T�bb alfaja is a Nemzetk�zi Term�szetv�delmi Sz�vets�g v�r�s list�j�n szerepel.
A farkast Magyarorsz�gon v�dett� nyilv�n�tott�k 1993-ban, majd 2001-ben a fokozottan v�dett kateg�ri�ba ker�lt, eszmei �rt�ke 250 000 Ft. Haz�nkban a XIX. Sz�zad v�g�re jelent�sen megcsappant az �llom�ny, az orsz�g nagy r�sz�n ki is irtott�k. Az 1980-as �vekben kezdett �jra visszatelep�lni a szomsz�dos orsz�gokb�l. Sz�rv�nyosan el�fordult a Dun�nt�l �s a Duna-Tisza k�ze d�li r�sz�n, valamint az �szaki-k�z�phegys�g M�tr�t�l keletre es� ter�let�n �s Szabolcs-Szatm�r-Bereg megy�ben.
Napjainkban f�leg �szakkelet-Magyarorsz�gon vannak gyakoribb el�fordul�sok. A Zempl�ni-hegys�gben �s Aggteleken val�sz�n�leg stabil, szaporod� popul�ci�k �lnek. Ezek a p�ld�nyok Szlov�ki�b�l v�ndoroltak �t. Sz�rv�nyosan el�fordul az �szaki-k�z�phegys�gben, a B�kkben is. A Duna-Tisza k�ze d�li r�sz�n Szlov�nia ter�let�r�l bev�ndorl� egyedek telepedtek meg. Hazai �llom�nya a felm�r�sek szerint 15-25 egyedre tehet�, de a szapor�t� csal�dok sz�ma maximum 2-5 k�z� tehet�, a szaporulat nagys�ga nem ismert.