A farkas az egyik legalkalmazkod�k�pesebb ragadoz�. �letm�dj�t legf�k�ppen a k�rnyezete adotts�gaihoz igaz�tja. �ltal�ban rendk�v�l j�l szocializ�lt falk�ban �l. A falk�ban az egyedek szoros egys�get alkotnak, de emellett meg�rzik az egy�nis�g�ket is. A falka tagjai rendszerint rokoni kapcsolatban �llnak egym�ssal, az alfa p�r �s az ut�daik alkotj�k. T�pl�l�kukat k�z�sen szerzik meg, �gy lehet�s�g�k van nagyobb pr�d�k elejt�s�re is. A csoport l�tsz�ma a ter�let nagys�g�t�l, �s a rendelkez�sre �ll� t�pl�l�kt�l f�gg�en 2-36 lehet, de �ltal�ban csak 5-9 tagb�l �ll.
A falk�ban szigor� hierarchia uralkodik. A rangl�tra cs�cs�n az alfa h�m �s p�rja foglal helyet. Ha a vez�rrel valami t�rt�nik, akkor a rangban ut�na k�vetkez� egyed foglalja el a hely�t.
A farkasok ter�lettart� �llatok. A ter�let�k a falka l�tsz�m�t�l f�gg�en 100-300 km2. A territorium hat�rait nem ellen�rzik rendszeresen, a hat�rokat a szomsz�dos falk�k k�lcs�n�sen elismerik. Tavasszal �s ny�ron, a k�lyk�k feln�veked�s�ig egy kisebb, ter�leten mozognak, �sszel �s t�len azonban hatalmas t�vols�gokat is bej�rhatnak t�pl�l�k ut�n kutatva. Ilyenkor ak�r 200 km-t is megtehetnek egyetlen �jszaka alatt. A ter�leten mindig van egy ell�shez haszn�lt vacok, �s t�bb, gyakran haszn�lt �tvonal �s tal�lkoz�pont. A domin�ns egyedek az �tvonalakat �s a ter�let�k hat�r�t megjel�lik a vizelet�kkel, �s a talpukon tal�lhat� illatmirigyekkel. �ltal�ban 250 m-enk�nt van egy-egy szagjel, ter�lethat�r �s el�gaz�sok k�zel�ben enn�l j�val s�r�bben. A szegjelekb�l a farkasok egy „t�rk�pet” �ll�tanak �ssze a fej�kben, �gy k�pesek az �tvonalak lev�g�s�ra, r�vid�t�s�re, ha �ppen erre sz�ks�g�k van. A ter�let�ket hevesen v�dik a betolakod�kt�l. Az �sszecsap�sok olykor tragikusan is v�gz�dhetnek. A territoriumok hat�rain egy kb. 1 km-es s�vban tal�lhat� a hat�rz�na, amit a szomsz�dos falk�k k�z�sen haszn�lnak, valamint a mag�nyos p�ld�nyok is ezen a ter�leten porty�znak.