A h�mek nagyobb termet�ek, testt�meg�k 15-80 kg, a n�st�nyek valamivel kisebbek, t�meg�k 12-55 kg lehet. A legkisebbek az Arab-f�lszigeten �lnek, a legnagyobbak az �szak-Amerik�ban �l� farkasok.
Testhosszuk 100-160 cm, a farok hossza 30-50 cm, marmagass�g 90 cm. A sz�rzet sz�ne az �l�helyt�l f�gg�en a feh�rt�l a feket�ig v�ltozhat. Eur�p�ban leggyakrabban sz�rk�sbarna sz�n�ek.
A talp�n �s a farok alatti ter�leten illatmirigyek tal�lhat�k, amik a ter�let megjel�l�s�re szolg�lnak.
A farkas �rz�kszervei rendk�v�l kifinomultak. Megfelel� sz�lir�ny mellett ak�r 2-2,5 km-r�l is meg�rzi a pr�da szag�t. A t�bbi farkas �v�lt�s�t t�bb km-r�l is k�pes meghallani. L�t�suknak k�l�n�sen a mozg�s�rz�kel� funkci�ja kiv�l�.
Izomzata a zs�km�ny �ld�z�s�hez alkalmazkodott. Sebess�ge r�vid t�von el�rheti a 60-70 km/h-t, �s ek�zben ak�r 4-5 m-es ugr�sokra is k�pes lehet. Pr�d�j�t hosszabb t�von kereszt�l is b�rja �ld�zni, ak�r 15-20 percig is, �m egy ilyen kimer�t� hajsza ut�n hosszabb pihen�sre van sz�ks�ge.
�lettartama �tlagosan 13 �v, fogs�gban enn�l t�bb lehet, el�rheti ak�r a 15 �vet is. A vadon �l� farkasok rendszerint nem �rik el ezt a magas �letkort, aminek legf�k�ppen a vad�szat, valamint a rivaliz�l� egyedek k�z�tti harc az oka.
A farkas agyt�rfogata 150-170 cm3. �rtelmi k�pess�gei kiemelked�, m�lt�n nevezhetj�k a legintelligensebb ragadoz�nak.