A farkasp�rok kapcsolata egy �letre sz�l, a felek er�sen k�t�dnek egym�shoz. A farkasokra monog�mia jellemz�. Ha valamelyik alfa-egyed elpusztul, akkor a rangsorban ut�na k�vetkez� veszi �t a szerep�t.
Csak az alfa p�r p�rosodik �s hoz vil�gra ut�dokat. A k�lyk�k nevel�s�ben, v�delm�ben �s fel�gyel�s�ben a falka minden tagja r�szt vesz. A szaporod�si id�szak janu�r �s �prilis k�z�tt van, az �szaki farkasok� k�s�bb kezd�dik, mint a d�lebben �l�k�. A p�rz�s ut�n a n�st�ny od�t �s, amelynek a bej�rata el�sz�r lejt, majd emelkedik, a v�zbefoly�s g�tl�s�ra. A vemhess�gi id� 63 nap. A n�st�ny �tlagosan 7 k�lyk�t hoz vil�gra, de el�fordulhat enn�l nagyobb sz�m� alom is. Az ut�dok s�keten �s vakon j�nnek a vil�gra, a szem�k csak 10-15 nap ut�n ny�lik ki. 7-9 h�tig szopnak, majd fokozatosan �t�llnak a szil�rd t�pl�l�k fogyaszt�s�ra. A falka minden tagja t�pl�lja a k�lyk�ket, a gyomrukban el�em�sztett h�st �klendeznek vissza nekik. A rengeteg gondoskod�s ellen�re sajnos a hal�loz�si ar�ny igen magas a fiatalok k�r�ben. Az od�t 8-10 hetes korukban hagyj�k el. A j�t�kaik sor�n elsaj�t�tj�k a falk�ban val� viselked�s alapjait, �s kialak�tj�k a saj�t hierarchi�jukat is. Kb. 10 h�napos korukban kezdenek el a csapattal egy�tt vad�szni.
A n�st�nyek 2 �vesen, a h�mek 3 �vesen v�lnak ivar�rett�. T�bbnyire elhagyj�k a falk�t, �s megpr�b�lnak egy m�sikhoz csatlakozni, esetleg egy �jat alak�tani.