A falk�ban vad�sz� farkasok �nmagukn�l sokkal nagyobb pr�d�t is k�pesek elejteni, mint p�ld�ul a j�vorszarvas �s a g�mszarvas. A d�gh�st sem vetik meg, gyakran k�z�s er�vel pr�b�lj�k el�zni a t�bbi farkast, a medv�ket, vagy a pum�kat a frissen ejtett zs�km�nyuk mell�l. A telep�l�sek szem�ttelepein is gyakran megjelennek. A mag�nyos egyedek kisebb �llatokra vad�sznak, r�gcs�l�kra, madarakra, rovarokra, r�kokra. A h�zi�llatok k�nny� pr�d�nak bizonyulnak, ez�rt ha �rizetlen�l maradnak, a farkasok megt�madhatj�k �ket. Emiatt kezd�d�tt el �ld�z�s�k �s irt�suk. A j�sz�gok megfelel� �rz�s�vel meg lehetne akad�lyozni a farkasok t�mad�sait.
Eml�t�sre m�lt� a farkasfalka szervezett vad�sztechnik�ja. A vad�szat sor�n hossz� ideig k�vetik, olykor meg is hajtj�k a n�v�nyev� csord�kat, �gy k�nnyebben ki tudj�k sz�rni a beteg, s�r�lt, �reg, vagy legyeng�lt egyedeket. Ezut�n a kiszemelt zs�km�nyt leszak�tj�k a csord�t�l, majd k�r�lveszik, �s leter�tik.
A t�mad�st �s a vad�szatot mindig az alfa h�m ind�tja meg. A hat�kony vad�szathoz elengedhetetlen az, hogy a falkatagok figyeljenek �s kommunik�ljanak egym�ssal.
A t�pl�l�k feloszt�sa rangsor szerint t�rt�nik. Legel�sz�r az alfa p�r t�pl�lkozik, majd ezut�n a t�bbi egyed a rangjuk szerint. Egy farkas egyszerre ak�r 9 kg h�st is k�pes elfogyasztani.