K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

Keleti (kanadai) erdei farkas (Canis lupus lycaon)
A sz�rke farkas �szak-amerikai alfaja. A legels� sz�rke farkas alfaj, 1775-ben azonos�tott�k �szak-Amerik�ban. Timber wolfk�nt is emlegetik. Egykor hatalmas ter�leten elterjedt volt, az Egyes�lt �llamok keleti r�sz�t�l eg�szen Florid�ig. M�ra jelent�sen visszaszorult, m�r csak Kanada d�li r�sz�n, valamint Michigan �s Wisconsin �llamban fordul el�. �llom�nya v�gvesz�lybe ker�lt. F�k�nt a s�r�, zavartalan fenyveserd�kben �l a Nagy Tavak, D�lkelet-Ontario �s D�lnyugat-Quebec r�gi�i k�r�l. A legnagyobb sz�mban az Algonguin Parkban fordulnak el�, Ontari�ban. Az egyik legnagyobb termet� farkasalfaj. Testhossza 158-174 cm, marmagass�ga 60-90 cm, t�mege 23-45 kg. Egy �tlagos feln�tt h�m 34 kg, a n�st�ny 27 kg. Sz�n�k v�ltoz�, a feh�rt�l a feket�ig b�rmilyen sz�n�rnyalatban el�fordulhatnak, leggyakrabban azonban barn�s sz�nezet�ek. Pof�juk gyakran v�r�ses-barna sz�n�, l�baik feh�r vagy sz�rke, m�g h�tukon fekete sz�n�ek lehetnek. A falka ter�lete 20-120 n�gyzetm�ter k�z�tt v�ltozhat. T�pl�l�ka t�len nagyvadak, mint p�ld�ul j�vorszarvas, karibu, ny�ron kisebb r�gcs�l�k, halak, madarak. A szaporod�si id� a t�l v�g�n kezd�dik. A t�bbi farkashoz hasonl�an csak a domin�ns p�r szaporodik. 63 napos vemhess�g ut�n 5-6 s�ket �s vak k�ly�k j�n vil�gra, t�meg�k kb. 0,5 kg. Hat h�t eltelt�vel a fiatalok �t�llnak a szil�rd t�pl�l�k fogyaszt�s�ra, amit a falka minden tagja sz�ll�t nekik. Ny�r v�g�re teljesen �n�ll�ak lesznek, �s csatlakoznak a falk�hoz a vad�szatok sor�n. Ugyan�gy, mint a legt�bb rokon�ra, a keleti erdei farkas is �sszet�z�sbe ker�lt az emberekkel, amiben sajnos � maradt alul. Az 1900-as �vek elej�n kihalt, m�ra teljes �l�hely�nek m�r csak 3%-�n fordul el�. Figyel� falka (Forr�s: http://imagecache2.allposters.com/images/GB/PH0288.jpg)

Labrador farkas (Canis lupus labradorius)
A sz�rke-farkas �szak-amerikai alfaja. Kanad�ban, a Labrador-f�lsziget vid�k�n �s Quebec �szaki r�sz�n �l. K�zepes termet� alfaj, sz�ne s�t�tsz�rk�t�l majdnem feh�rig v�ltozhat. �llom�nya v�gvesz�lyben van!

Mackenzie tundra farkas (Canis lupus mackenzii)
A sz�rke farkas �szak-amerikai alfaja. K�zepes termet�, sz�ne a feket�t�l a feh�rig v�ltozhat. A Mackenzie-foly� partj�n �s a Nagy Medve-t� d�li r�sz�l honos. Mackenzie tundra farkas (Forr�s: http://www.wolfmountain.com/istasbody2004.JPG)

Mackenzie-v�lgyi farkas(Canis lupus occidentalis)
A sz�rke farkas �szak-amerikai alfaja. 1829-ben Sir John Richardson jegyezte le, mint alfajt. A Mackenzie foly� fels� ter�letein �l, Kanada nyugati r�sz�n �s Alaszka ter�let�n. 1995-96-ban Kanad�b�l a Yellowstone Nemzeti Parkba telep�tettek n�h�ny csal�dot. A falka �ltal�ban 6-12 egyedb�l �ll, de n�h�ny csoport el�rheti a 20-30 f�t is. Ter�let�k Alaszk�ban kb. 900 n�gyzetkilom�ter. Nagy termet�, sz�ne v�ltozatos, a feket�t�l a majdnem tiszta feh�rig. T�mege �tlagosan 50-70 kg, marmagass�ga 80-90 cm, testhossz 158-220 cm. L�buk hossz� �s er�s, �gy a m�ly h�ban ak�r 100 km-t is meg tudnak tenni. Sebess�g�k r�vid t�von el�ri ak�r a 60 km/h-s sebess�get is. �llkapcsa �s nyakizma er�teljes, �gy k�pes �nmagukn�l sokkal nagyobb zs�km�nyt is a f�ldre r�ntani. T�pl�l�ka legjav�t nagyobb test� n�v�nyev�k teszik ki, mint pl. a b�l�ny, a j�vorszarvas, a karibu, a p�zsmatulok, �s a hegyi kecske. Ezen k�v�l kisebb r�gcs�l�kat, mezei egere, m�kust, h�dot, lemminget, �s lazacot is fog mag�nak. A p�rz�si id� �ltal�ban febru�rban t�rt�nik. Csak a domin�ns p�r szaporodik. A vemhess�gi id� 63 nap, 4-6 k�ly�k j�n a vil�gra. 4-6 hetesen m�r elhagyj�k a barlangot, �s egy�tt v�ndorolnak a falk�val. 6-8 h�nap alatt teljesen �n�ll�v� v�lnak, �s 22 h�naposan lesznek ivar�rettek. Az emberi tev�kenys�g �s a vad�szat a Mackenzie-v�lgyi farkast is vesz�lyezteti. Az Alaszk�ban �l� popul�ci�t 2006-ban 7000 �s 10 000 k�z�tti egyedre becs�lt�k. �llom�nya jelenleg n�vekszik, de m�g mindig vesz�lyeztetettnek sz�m�t, ugyanis illeg�lisan m�g mindig tart a vad�szat. Fekete sz�nv�ltozat ( http://bp2.blogger.com/_gGLVL4FJpmM/SH-Zr2pi7tI/AAAAAAAAA-8/fIIZkBbTWAU/s1600-h/Canis+lupus+occidentalis.jpg) Sz�rke sz�nv�ltozat (Forr�s: http://cudnatury.blox.pl/resource/Canis_lupus_OCCIDENTALIS.jpg)

Mexik�i farkas (Canis lupus baileyi)
A sz�rke farkas legd�lebbre �l� �szak-amerikai alfaja. Az amerikai farkasok k�z�l � a legkisebb, testhossza 170 cm, t�mege 23-41 kg. Sz�ne t�lnyom� r�szt barna, sz�rk�sbarna �s rozsdabarna �rnyalattal. �k rendelkeznek a legnagyobb s�r�nnyel az �sszes alfaj k�z�l. F�leinek �s fark�nak v�ge �s a l�bai v�ge t�bbnyire fekete. Test�hez k�pest hossz� l�bai vannak, �gy el�g karcs� megjelen�s�. Fogs�gban ak�r 15 �vig is el�l. Testhossza 125-160 cm, marmagass�g 60-80 cm, t�mege 25-45 kg. A falka egy p�rb�l, �s a k�lykeikb�l �ll. A falka minden tagja seg�t a fiatalok nevel�s�ben. �l�helye hajdan kiterjedt �j-Mexik�ra �s Arizon�ra is, �m m�ra m�r csak Sierra Madre-ban �s k�rny�k�n fordul el�. A sz�raz, sivatagos vid�keket ker�li, a r�teket, erd�ket r�szes�ti el�nyben. Sajnos kihal�f�lben van, m�r csak fogs�gban tal�lkozhatunk vele. 1960-ban l�tt�k le az utols� vadon �l� egyedet. Szerencs�re elkezdt�k fogs�gban szapor�tani. Jelenleg mintegy 200 egyed �l az Egyes�lt �llamok �s Mexik� mintegy 40 �llatkertj�ben. Az 1990-es �vekben indult meg a visszatelep�t�s. 1998 m�rcius�ban 34 mexik�i farkast engedtek szabadon Arizona d�lnyugati r�sz�n. Az elengedett p�ld�nyok k�z�l 5-�t lel�ttek, egyet aut� �t�tt el, egy elt�nt, �t pedig visszat�rt az elenged�s el�tti szoktat� ter�letre. 2002-ben �jabb farkasokat engedtek szabadon Arizon�ban �s az Apacs Nemzeti Parkban. Mexik�i farkas (Forr�s: http://farm1.static.flickr.com/194/518073579_339a68bdfc.jpg)

Sarki farkas (Canis lupus arctos)
A sz�rke farkas amerikai alfaja. Kanad�ban, a Melville �s Ellesmere k�z�tti szigeteken �l, valamint el�fordul Gr�nland �szaki �s �szakkeleti r�sz�n�l is. A sarki farkas nagy m�rt�kben alkalmazkodott a sarkvid�ki k�rnyezethez, az�rt bizonyos tulajdons�gaiban elt�r a t�bbi farkasalfajt�l. Bund�ja t�m�tt �s teljesen feh�r, csak a h�t�n tal�lhat� s�t�tebb sz�n�rnyalat� sz�r. F�lei r�videbbek �s lekerek�tett v�g�, l�bai is r�videbb, mint a t�bbi alfaj�. Testalkatuk z�m�k, s�lyuk 50-80 kg k�z�tt mozog. Marmagass�ga 65-80 cm, testhosszuk 90-150 cm. A sarki farkasokn�l sokkal er�sebb a falka�szt�n, mint a t�bbi farkasalfajn�l, hiszen az �l�hely zords�ga miatt egy mag�nyos farkas nem b�rn� ki sok�ig. Egy falk�ban �ltal�ban 7-10 egyed �l, de nagyobb, ak�r 30 f�s falk�k is el�fordulhatnak. A falka vad�szter�lete 1300 �s 1600 n�gyzetkilom�ter k�z�tt van. T�pl�l�kkeres�s k�zben ak�r napi 30 km-t is megtehetnek. T�pl�l�kuk k�z�tt megtal�lhat� a p�zsmatulok, a r�nszarvas, a lemming, a sarki ny�l, �s m�s kisebb r�gcs�l�k, madarak. T�bbnyire falk�ban vad�sznak, de egy mag�nyos egyed is k�pes leter�teni egy r�nszarvast. Sarki farkas falka (Forr�s: http://www.petandwildlife.com/wolves/images/articles/arctic_wolves_400x269.jpg)

Vancouver szigeti farkas (Canis lupus crassodon)
A sz�rke farkas �szak-amerikai alfaja. Kiz�r�lag Kanada d�lnyugati r�sz�n, a Vancouver-szigeten �l. K�zepes termet�, sz�rk�s-fekete vagy feh�r sz�n�. 5-35 tag� falk�ban �l. �llom�nya v�gvesz�lyben van, jelenleg mintegy 200 egyed �l szabadon. F� t�pl�l�ka a kolumbiai fekete szarvas �s a j�vorszarvas.   Vancouver-szigeti farkas (Forr�s: http://www.conservationeconomy.net/pattern_images/photo19.jpg)

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk