K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

Orosz farkas (Canis lupus communis)
A sz�rke farkas eur�zsiai alfaja. Oroszorsz�g k�z�ps� r�sz�n �l. Nagy termet�, t�mege 30-80 kg, a h�mek �tlagosan 45 kg-ot nyomnak, a n�st�nyek pedig 23-55 kg-ot. A XX. sz�zad elej�n az �jonnan alak�tott szovjet korm�ny a farkasok kipuszt�t�s�t szorgalmazta. A terveikben sem a farkasoknak, sem m�s ragadoz�knak nem volt hely�k, �gy a farkasok t�meges m�sz�rl�sa megkezd�d�tt, �s ez a mozgalom okozta p�ld�ul a Kaszpi-tigris kipusztul�s�t is. A vil�gh�bor� ideje alatt a farkasok irt�sa h�tt�rbe szorult, �gy az �llom�ny n�veked�snek indult. A vil�gh�bor� ut�n ism�t elkezd�d�tt az irt�suk. 1945-ben mintegy 62 700 farkast m�sz�roltak le, �s ez az elk�vetkez� �vekben is �gy folytat�dott. 1946-ban 58 700, 1947-ben 57 600, 1948-49-ben 55 300 farkas esett �ldozatul a k�m�letlen vad�szatnak. 1950 �s 1954 k�z�tt is �tlagosan 50 000 farkast �ltek meg. Az orosz farkas a t�l�l�s�t javar�szt annak k�sz�nheti, hogy hatalmas ter�letek maradtak m�g emberi tev�kenys�gt�l mentesen. Az 1970-es �vekt�l az 1990-es �vekig az emberek hozz��ll�sa kezdett megv�ltozni, elkezdt�k a farkast a v�delm�kbe venni. Ennek ellen�re m�g napjainkban is �vente kb. 15 000 farkast �lnek meg a sz�rmekereskedelem, �s a f�ktelen gy�l�let miatt. Orosz farkas (Forr�s: http://farm1.static.flickr.com/179/385415897_2ff03ede59.jpg?v=0)

Sztyeppei farkas (Canis lupus campestris)
A sz�rke farkas eur�zsiai alfaja. Kis termet�, sz�re r�vid, sz�rke sz�n�. K�z�p-�zsia sztyepp�in �l, a Fekete-tenger �s a Kaszpi-t� k�z�tt. Sajnos ez az alfaj is kihal�f�lben van. Sztyeppi farkas k�lyk�vel (Forr�s: http://imgsrc.baidu.com/baike/pic/item/00a827010e2a811d7bec2c0d.jpg)

Tibeti farkas (Canis lupus laniger)
A sz�rke farkas eur�zsiai alfaja. Tibet, D�lnyugat-Oroszorsz�g, K�na, Mandzs�ria, Mong�lia, Bhut�n, Nep�l �s a Himal�ja t�rs�g�ben �l. Canis lupus chanco n�ven is ismert. K�zepes termet�, bund�ja sz�rke, a h�t�n, a homlok�n �s a farok v�g�n fekete �rnyalattal, de el�fordul vil�gos sz�nv�ltozatban is. Alkata egy karcs� n�metjuh�szra eml�keztet. Sz�raz, ny�lt vid�ken �s nyitott felf�ldeken �lnek, pl. (Altitude 16,500 l�b magasan, a Tibeti fenns�kon). Nem ter�lettart�, v�ndorl� �letm�dot folytat. Ny�jt�z�s (Forr�s: http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://i1.treknature.com/photos/8727/tibetan_wolf01.jpg&imgrefurl=http://www.treknature.com/gallery/Asia/India/photo185950.htm&usg=__ta9rCT-6JulI8MS-uDNhYXtjINo=&h=600&w=800&sz=138&hl=hu&star Tibeti farkasok (Forr�s: : http://bp0.blogger.com/_gGLVL4FJpmM/SH-V-CDfpyI/AAAAAAAAA-M/P9CfQyDjpKo/s1600-h/lobo+tibetano.jpg)

Tundra farkas (Canis lupus albus)
A sz�rke farkas eur�zsiai alfaja. 1792-ben Robert Kerr �rta le, mint k�l�n alfajt. Finnorsz�gt�l Kamcsatk�ig terjed� tundr�n �l. A legnagyobb termet� farkasalfaj, az orra hegy�t�l a farka v�g�ig 220 cm-re is megn�het. T�mege 50-63 kg, marmagass�ga 70-95 cm. Sz�r�k feh�r, vagy sz�rk�s, barn�s, esetleg fekete sz�n�rnyalat� lehet. �tlagos �lettartam fogs�gban 16 �v. T�pl�l�kuk els�sorban nagy test� n�v�nyev�k, j�vorszarvas, wapiti, karibu, b�l�ny, p�zsmatulok, havasi juh. Egy feln�tt farkas egyszerre ak�r 10 kg-nyi h�st k�pes elfogyasztani. A p�rz�si id�szak m�rcius v�g�n kezd�dik, sokkal k�s�bb, mint a t�bbi farkasalfajn�l. A n�st�nyek kb. 5-15 napig t�zelnek, majd 63 nap vemhess�g ut�n 2-6 ut�dot hoz a vil�gra. Mint a legt�bb farkasra, �gy a tundra farkasra is a vad�szok jelentik a legnagyobb vesz�lyt. Oroszorsz�gban m�g a mai napig leg�lisan ki lehet l�ni, egy elpuszt�tott farkas�rt 190 doll�r jutalmat fizetnek. Az orosz n�pmes�kben a farkas az �rul�st jelk�pezte, �gy a farkasvad�szat �vsz�zadokon kereszt�l a falusi kult�ra r�sz�t k�pezte. Ez a hozz��ll�s m�g m�ig is nagyon jellemz� az emberekre.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk